Vacsora provence-i módon

2007. 12. 06.
Mikulás napján Marseille III. kerületének egyik templomában volt koncertünk (Eglise de Bon Pasteur). A hétköznap miatt nem voltak olyan sokan a koncerten, ami pedig nagyon jól sikerült a 3 nap kihagyás ellenére is. Ami a hátránya volt, az 5 órai kezdés, az számunkra előnyt is hordozott magában. Koncert után csak leraktuk autónkat a szállodánál, és azonnal egy korábban már felfedezett városrész felé vettük az utunkat, ahol a legtöbb étterem van. Mivel szorgalmasan gyarapítjuk a gasztronómiai tapasztalatainkat, és ezt rendesen meg is jelenítjük az együttes honlapján, ezért elhatároztuk, hogy élünk a ritka alkalommal , és leteszteljük a francia vendéglátást is. 
Le Tire-Bouchon
A választás sajnos csak "feelingre" mehetett, hiszen nem volt semmi helyismeretünk. Én nézelődtem előtte interneten, hátha találok valami elfogadható éttermet, de akik adnak annyira magukra, hogy saját honlapjuk van, azok nem a minekünk elfogadható árkategóriában vannak. Tehát betértünk egy kívülről hangulatosnak és eléggé franciának tűnő kis étterembe.
Étterem-belső

(Azért hangsúlyozom a franciát, mert rengeteg az arab, marokkói, indiai és mindenféle nemzetközi étterem is. Még egy "Dimitri" névre hallgató magyart is találtam a neten...) A hely neve: Le Tire-Bouchon, ami magyarul annyit tesz: dugóhúzó. Jó ómen. 
A nyelvi akadályok leküzdése nehéz feladatnak ígérkezett, mert az egy szem pincér-fiú nem beszélt pár szónál többet angolul, a mi franciánk meg... hm, az nincs. Étlap csak franciáúl, de azt hogy milyen húsok vannak nyelvi akadály nélkül lehápogtuk-röfögtük. Az elkészítés módja, és a köret mint olyan, a szerencse kiszámíthatatlan forgandóságára lett bízva.
A döntés nehéz pillanatai

Több féle menűből lehetett választani, volt ami csak egy választott ételt, és egy pohár bort tartalmazott, de mi "ha már lúd, legyen kövér" elv alapján a 2 különféle étket és deszertet felvonultatóra szavaztunk, és hozzá egy nem túl drága bort, mivel ebben sem voltunk sajnos túl képzettek. Túl sok a "chateau"! :)
Asztali csendélet

(A borkérdésben egyébként kicsit csalódott vagyok. Mióta itt vagyunk, még nem ittam olyan bort, ami elvarázsolt volna. Lehet, hogy a 40-50 eurós kategóriában lenne ilyen, na de akkor már inkább egy Kopár vagy egy Sessio, Grádus otthonról... Ebben azt hiszem elfogult vagyok.)
Talán jó lesz

Az étkeknél sikerült mindőnknek jól választani. Ettünk lazacot, csirkét, pulykát, bárányt, disznót, és mindegyik nagyon különleges minőségről, odafigyelésről, fantáziáról tett tanúbizonyságot.
Az én bárányom

A végére egész megszerettem ezt a helyet, pedig az elején nem hittem, hogy ebből ilyen szép este lesz.
A Gourmet

Ha többet akarsz tudni az UniCum Laude gasztronómiai élményeiről, akkor javaslom olvasd el Kutya írásait a honlapunkon: 
http://unicumlaude.hu/hu/gasztronomia/?id=21
A dizájn így teljes

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése